Komposztálás


Három tulajdonság határozza meg, hogy a komposztálódás gyorsan és zökkenőmentesen , megy-e végbe:


Összetétel: a gyors humuszképződés érdekében megfelelő arányban kell jelen lennie a szénnek és a nitrogénnek komposztunkban. A zöld, nedvdús anyagok a szükségesnél több nitrogént tartalmaznak, amíg a száraz, fás anyagokban a szén aránya haladja meg a szükséges szintet. Így minél sokrétűbb a szerves hulladék összetétele, annál gyorsabban megy végbe a folyamat, valamint a végtermék humusztartalma is magasabb lesz.

Oxigénellátottság: a komposztálás folyamatában aerob baktériumok és gombák vesznek részt, tehát a működésükhöz oxigénre van szükség. Amennyiben a komposzt oxigénellátása nem megfelelő, az anaerob (oxigén nélküli) organizmusok nyernek teret, és a kívánatos korhadás helyett rothadás megy végbe. Ez esetben a végtermék felhasználhatatlan lesz, ráadásul a folyamat a szagmentes korhadással ellentétben kellemetlen bűzzel jár.

Nedvességtartalom: ha túl száraz a keverékünk, leáll a mikroorganizmusok szaporodása, így maga a bomlási folyamat is. A magas nedvességtartalom az oxigénellátást akadályozza, így az említett okokból rothadáshoz vezet. A nedvességtartalmat könnyedén ellenőrizhetjük. Száraznak akkor számít, ha a komposzt könnyen szétesik, porlad. Ha összenyomva vizet enged, akkor viszont túl nedves. Akkor megfelelő, ha a két állapot között van, és összenyomva egybetapad.


Komposztálás a gyakorlatban
Teendőink már a lakásban elkezdődnek, mégpedig komposztálható hulladék elkülönített gyűjtésével. Erre a célra érdemes fedett tárolóedényt (kukát) használni, amit télen hetente, nyáron lehetőleg egy-két naponta ürítsünk a kerti tárolóba.

Mit szabad a komposztba dobni

Fontos, hogy tisztában legyünk azzal, mely hulladékokat dobhatjuk a komposztba. A lakásból a zöldség és gyümölcs eredetű hulladékok, a tojáshéj, kávé- és teazacc, szobanövények és vágott virágok maradványai, virágföld, növényevő állatok ürüléke forgácsalommal, szőr, toll, kerülhet a gyűjtőbe. Kis mennyiségben kerülhet bele fahamu, a papírok közül kizárólag a selyempapír és a tojásos doboz, illetve apróra darabolt vászon. A kertből lenyírt fű, elszáradt virág és növénypalánta, falevél (kivéve a diófáé), lehullott gyümölcs, virágzás előtti gyom (évelők csak fonnyasztás után), összeaprított ágak, gallyak, fűrészpor, faforgács, fakéreg és szalma. Minden említett hulladék lehetőleg darabolva, aprítva kerüljön a tárolóba, mivel ezzel meggyorsítjuk az átalakulás folyamatát.

Mit nem szabad a komposztba dobni

Véletlenül se kerüljön a komposztba üveg, fém, műanyag, gyógyszer, vegyszer, bármilyen mérgező anyag, ételmaradék, csont, hús, olaj vagy zsír.
A beteg növényi részek és a krumpliszár komposztba keverését szintén kerüljük, mert növelik a növénybetegségek terjedésének kockázatát.

Egy tervezési segédlet fából készült komposztáló megépítéséhez